Aki olvasta az előző spárgás receptet, tudja (aki nem, az most megtudja), hogy a vásárolt csomag spárgát ketté szedtem, a feléből készítettem a mascarponés fusillit, a másik fele pedig várt a sorára.
Amikor a sora elérkezett, nagyon jó társaságba került, és azt hiszem, átélte a zöldségek mennyországába való kerülés eufóriáját.
Krémlevest készítettem belőle. A legutóbbi spárgakrémlevest a kicsi fiú nem komázta annyira, ezért úgy döntöttem, felturbózom kicsit. Kinyitottam a hűtőt és a fagyasztót, és amiről úgy gondoltam, illik majd a spárgához levesben, azt hozzáadtam.

Így került a fazékba a (azaz hozzávalók listája):
*fél csomag spárga szakszerűen fástalanítva és feldarabolva
*egy egész sárgarépa (nagy)
*egy elég nagy burgonya
*2 marok fagyasztott édesburgonya (kockázott) – nyilván friss is jó
*1 cikk fokhagyma
*egy kevés főzőtejszín (opcionális)
*fél leveskocka (“egészséges” fajta, írja rajta, hogy bio….) – na de ez igaziból azért került bele, mert a fiacskám segített főzni, a fél leveskocka ott csücsült a mikró tetején – nem is tudom, mióta, szép fényes papírba csomagolva, amiről azt hitte, hogy csoki, kibontotta, csalódott, megkérdezte, mi ez, megmondtam, és hát egyértelműnek tűnt neki, hogy bele kell azonnal dobni a fövő levesbe. Ha ez nem lett volna, csak egy kis só került volna bele és petrezselyemlevél.

Elkészítés:

A spárgát feldaraboljuk, a fás részét kivéve (itt olvashatjuk, honnan ismerjük fel a fás részt), a fejecskéit pedig külön gyűjtjük, azt később tesszük bele. A többi zöldséget is hozzá vágjuk. Felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje az egészet, plussz max 1 cm. 15 perc alatt elvileg az összes hozzávaló készre fő, de itt meg kell jegyeznem, hogy a házi sárgarépának általában több idő kell, ezért ha ilyennel dolgozunk, azt hamarabb kezdjük el főzni. Sőt, a spárgának kevesebb is elég, 15 perc alatt kicsit túlfő, de most sajnos nem volt időm hozzávalóként adagolni. Amikor minden megfőtt, levesszük a tűzről és botmixerrel krémesre turmixoljuk. Hozzáadjuk a félretett spárgafejeket, és még 5 percig főzzük. Ekkor hozzáadjuk a főzőtejszínt, ha szeretjük – én most tettem bele, de nagyon keveset. Várunk, amíg újra főni kezd, közben kevergetjük, és ekkor kész is 🙂
Levesgyönggyel tálaltam, ezt már esélytelen volt lefotóznom az éhes sáskahad miatt. A spárgafejek finom roppanósak maradtak, így jó kis meglepik a levesben, ezért szoktam ezeket egyben hagyni. Nagyon sikeres lett! (nyilván, másképp nem került volna fel a blogra, hehe)
Jó étvágyat!!!!